Barion Pixel
 

A tea és a kávé közös vonásai

Ha reggeli szertartásról van szó, vannak akik a kávéra, vannak akik a teára esküdnek. Lehetne vitatkozni, hogy melyik a jobb döntés, mondhatnánk azt is, hogy ízlés kérdése. Nem is szeretnék ebben a bejegyzésben egyik, vagy másik oldalára állni, inkább csak hoztam egy listát, ami összehasonlítja a két italt. Sokan meg fognak lepődni, hogy mennyire hasonló italokról van szó. 🙂

Először is a legnyilvánvalóbb hasonlóság és tény, hogy mindkét ital koffeint tartalmaz. Ez a fő oka annak, hogy a két ital olyan népszerűvé vált világszerte. Míg egyesek úgy gondolják, hogy a kávé egy élénkítő ital, a tea pedig egy pihentető ital, a tea valójában sokkal több koffeint tartalmazhat, mint azt sokan gondolnák. Míg sok alacsony minőségű filteres tea meglehetősen alacsony koffeint tartalmaz, a magasabb minőségű szálas teák bizony bővelkednek a koffeinben. A Gyokuro talán a legmagasabb koffeint tartalmazó Japán tea, 120-140 mg-ot tartalmaz egy 2 dl-es adag. Ez hasonló egy csésze kávéhoz, amely körülbelül 100 mg koffeint tartalmaz szintén 2 dl-ként. A különbség, hogy a zöld tea nem fog hirtelen energialöketet adni, mivel az L-teanin lelassítja a koffein felszívódását, ami hasznos, hiszen így hosszabb ideig tartó energiát ad a nap folyamán, és elkerüljük a koffeintúladagolást, ami bizony leterheli a szervezetünket.

A második hasonlóság a kettő között a növényhez kapcsolódik. Mind a tea, mind a kávé két fő növényfajból származik. Szinte az összes kávé a robusta és az arabica növényeiből származik, amelyet világszerte exportálnak, és hasonlóképpen a Camelia sinensis teszi ki az összes teát. Természetesen ezen a növényfajon belül több száz különböző fajta vagy kultúrfajta létezik, és ugyanez igaz a kávénövényre is. A tereptől, az éghajlattól és a készülő tea típusától függően a gazdálkodó különböző módokon állítják elő a teákat és döntenek, hogy melyik növényfajtát termesszék. Japánban például egyes fajták édesebbek, mint például a Saemidori és az Asatsuyu, másoknak erőteljesebb növényi ízük van, mint a Yabukita, vagy vannak olyanok, amelyek a híres umami ízt tudják erőteljesebben produkálni, mint például a Gokou.

A harmadik hasonlóság a növény érettségének kora. Mind a tea-, mind a kávénövény 4 éves koruk körül éri el azt a kort, amikor először betakaríthatóak. Ami a japán tea világát illeti, a termelékenység csúcspontja valahol 7-20 év között van. 20 év elteltével Japánban sok teanövényt vágnak ki, hogy helyet adjanak újaknak, bár Kínában ezek az idősebb teafák még jobb minőségű teákat termelnek.

A negyedik hasonlóság az előállításban rejlik. Noha köztudott, hogy a kávébabot pörkölik, hogy bizonyos ízeket hozzanak létre, sokan nem tudják, hogy bizonyos tealeveleket is pörkölnek. Itt van például a Hojicha, egyfajta pörkölt japán zöld tea. A Hojicha azonban még mindig zöld teának számít, mert a leveleit betakarítás után párolják, de ezek a zöld levelek barna színűket a pörkölés során kapják. Az előállított tea színe gyönyörű vörösesbarna, az íze pedig inkább a kávé, a csokoládé és a karamell melegebb jegyeihez kapcsolódik. Ez a tea olcsóbb, mint sok más japán zöld tea, és az íze meglehetősen népszerű, különösen a hidegebb hónapokban.

A végső hasonlóság az elkészítéstől vagy az egyes italoktól függ. Természetesen a tea és a kávé is infúziós kivonatnak számít, kivéve a matcha teát. Mindkettő forró vizet használ, hogy kivonja a növényből a tápanyagokat és ízeket. Mindkettő szabályozza van, hogy mi kerüljön belőlük kivonásra valamilyen szűrővel. Természetesen mindkét ital főzésekor fontos az idő, a hőmérséklet és az arányok. A kávéhoz nem értek, azt a kávé szakértőkre bízom, de például a japán zöld tea főzésének adatait el tudom mondani. 5 gramm levélhez 150 ml vizet érdemes használni. A víznek inkább melegnek kell lennie, mint forrónak, körülbelül 60-70 Celsius-fok körül érdemes lenni a hőmérsékletnek, a leveleket pedig 1 percig megszakítás nélkül a vízben kell áztatni, majd kiönteni egy csészébe. A legjobb eszköz pedig ehhez a japán stílusú kyusu agyag teáskanna, ami beépített szűrővel rendelkezik, ami megakadályozza, hogy a levelek a csészébe kerüljenek.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést. Ha bármilyen kérdésed lenne, itt kommentben, vagy elérhetőségeim bármelyikén elérsz, akár a közösségi oldalakon is. Addig is jó teázást! 🙂

Hozzászólnál?